Szülinapos ^^

02.04. - életem kezdetének napja. már 21 éve.
olyan furcsa leírni / kimondani, hogy 21 / 'huszonegy' / XXI.
nem érzem magam ennyinek, de mégis büszkeséggel tölt el, hogy már az USA-ban is nagykorú lennék.
ahogy elnézem az embereket, a többi 21 éves sokkal felnőttesebbnek néz ki, lehet úgy is viselkedik. Bár.. nem tudom, mitől néz ki valaki felnőttesnek.
Elkezdtem nézni ezt a ValóVilág izét.. Lehet szidni, de szerintem görbe tükröt mutat igen keményen. Főleg így, hogy a korosztályom szerepel benne. Na az ottani 21 évesekhez képest nem érzem magam 21 évesnek. Fogalmam sincs, hogy mondjuk egy olyan helyzetben hogy viselkednék. Persze, ahogy nézem, gondolatban már mindenkit kiosztottam kétszer legalább, hogy mekkora egy marha, de ha ott lennék.. nem tudom, hogy viselkednék. Megmondanák rólam, hogy 21 vagyok? Nem hiszem. Néhányukat sokkal öregebbnek gondolnám, és ahogy szembesülök vele, hogy bizony ez az én korosztályom, rájövök, hogy semmit nem csináltam még az életemmel..
No nem azért, mert nem hozom magam ilyen helyzetekbe, de azért aki olvassa rendszeresen a blogot tudja, hogy nem sok mindent érek, és néha elég hülyén, néha gyerekesen élem a dolgaimat. Nem akarok felnőni?! Lehet. Viszont ez így nem nagyon megy. Változni kellene..

Pár érdekes gondolat még február 4-ről:
nem is inkább az események a fontosak, hanem hogy kik születtek még ma:

• 1926 – Grosics Gyula magyar válogatott labdarúgó
• 1947 – Máté Péter magyar zeneszerző, előadóművész († 1984)
• 1953 – Kitaró japán zeneszerző (vizsgák előtt az ő zenéjére pihenek. Főleg a Song for Peace -re)

csodálatos emberek mind. szerintem 

Azt hiszem, jó napot választottam, amikor megszülettem :)

Délután a családdal ünnepeltünk itthon. DVTK-sra sikerült. A tortán DVTK címer volt. Amikor megláttam, majdnem dobtam egy hátast, annyira meglepődtem, és nagyon örültem neki. Macit, meg fülbevalót kaptam, egy virággal.

Nem nagy ajándékok, de sokat jelentenek nagyon. Köszönöm :)

Meg annak a 250 embernek is köszönöm, hogy gondoltak rám, akik felköszöntöttek. :)

Régi arcok, új szereplők

Másfél hónapja,hogy nem gondoltam úgy senkire. Azután az incidens után azt gondoltam,hogy majd végig ő fog az eszemben járni,hogy mekkora egy seggfej.. hát tévedtem. 2 napot sírtam utána, két napig éreztem magam rosszul,utána semmi.
Mondjuk valahogy nem is bántam, mert így legalább tudtam a vizsgákra koncentrálni...
Meg is lett az eredménye :)
Most viszont megint a feje tetején áll minden: régi ismerősök, új arcok, méltatlanul elfeledett és elpusázott lehetőség..konkrétan ez a három eset van jelenleg..
Régi ismerős: nyár óta (na jó, legyen inkább szeptember) nem volt semmi vele. Azt hittem,hogy el tudom felejteni. A nagy frászt.. Miután az egész nyarat együtt töltöttük, bele voltam bolondulva. Aztán szép lassan csitultak az érzelmek, úgy tűnt,hogy el is múltak. Pont,mint egy éve, pont,mint két éve. Azóta sem tudom normálisan kiverni a fejemből, és a szívemből sem (ez a nagyobbik baj)
Beszéltem korábban új arcról. Nevezzük U-nak ;)
U is tagja a kosárlabda szurkolók csoportjának. Dobos. Mostanában vettem észre,hogy milyen piszkosul helyes, meg ilyenek. Nem is olyan éretlen fajta, amikor megláttam, hány éves, eldobtam magam (bár az érettség,meg a kor nem függ össze,ezt tudom nagyon jól). Eddig vele..hát hogy is mondjam?! Sehogysem állunk. Ma beszéltünk néhány szót, mellé keveredtem szurkolás közben, de ez nem sok. Valahogy közelebb kellene kerülni hozzá,mert úgy nem lesz semmi a dologból, ha csak várok a csodára, és nem hívom fel magamra a figyelmet úgy diszkréten.
A méltatlanul elpuskázott ügy. Nagyon sajnálom,hogy nyáron olyan marha voltam,hogy nem hagytam meghódítani magam neki.. Most már, ha akarnám, sem tudna semmit tenni. Néhány hónapon belül megy ki Ciprusra, és nem is nagyon tervez hazajönni utána. Így meg ugye semmi értelme a dolognak. Pedig egyébként jóképű, meg talán tetszenék is neki.. De érthető,hogy nem akar pont most elköteleződni,amikor kb 2 hónap múlva úgy is vége mindennek.

Úgyhogy most így hirtelen így állok. Ja,még megemlíthetném azokat, akik fél karukat odaadnák,hogy velük legyek,de valamiért mégsem nyerők..