19. nap

Emlékezz vissza, amikor tiszteletlen voltál a szüleiddel, és írj erről.

Mi? Na ne már...
Ez aztán tényleg nem nyilvános téma..

18. nap

Miben hiszel?

A mostani negatív dolgok annyira megváltoztatták a gondolkodásomat, hogy simán mondhatnám, hogy miben nem hiszek, és azt is, hogy miért nem.
De vannak mellettem mindig olyanok, akikben hihetek. Akik reményt, éés hitet adnak nekem.
Nem hiszek a vallásban, barátságban, őszinteségben, az álarcokban, magamban.
Viszont, akik mindig segítenek valami módon, őket nem látjuk, mégis sugallanak, és segítenek. Megmutatják, mi az, amivel kiadhatod magadból a sok szarságot, elegyengetik az utad, segítenek döntésekben azáltal, hogy jeleket küldenek. Köszönöm, hogy vagytok nekem!

17. nap:

A legjobb és a legrosszabb mozzanat ebben az évben.

Ebből az évből nagyon sok van még hátra, simán átveheti a legjobb, vagy legrosszabb mozzanat címét akármelyik.
Ha csak az utóbbi negyedévet nézem, több rossz momentumom volt, mint boldog. Így ezek közül nem is tudnék választani. Szerintem 2 nap verseng egymással.
UPDATE: Az egyik a tenapi (11.27), amikor is fáradtság vegyült szomorúsággal. Úgy érzem, hogy megint elvesztettem egy barátot, csupán azzal, hogy ősznite voltam vele. Azzal, hogy őszinte voltam vele, azzal, hogy elmondtam neki, hogy rosszul esett, hogy levegőnek nézett, és kiöntöttem a szívemet, hogy nekem milyen rossz.
Ma is elmondanám neki, hogy lássa, egyáltalán nem vagyok könnyú helyzetben, hiszen olyan környezetben, olyan emberrel élek együtt, amit utálok, és mindig csak azt várom, hogy mehessek már haza, az igazi otthonomba.
Szakest is volt aznap este, ott nézett levegőnek.. Ki kellett követelni a figyelmét (bár lehet, hogy ez volt az első hibapont számomra). Beszélgetni akartam vele, hiányzott. Nehezítette csak a helyzetemet, hogy nem találtam a helyem. 2 évfolyamon is lenne helyem, mégsem volt jó sehol. Végigsírtam az estét. Mélységes gyász érzés költözött a szívembe, és ez most is így van. Egy szavába telne, és rohannék hozzá, csak ő már eldöntötte, hogy nem kellek neki, és fogadjam el.

Legjobb mozzanat ebben az évben? Nagyon sok boldog pillanatom volt az idén, nem tudom, hogy melyiket írhatnám le ide.

16. nap

Tizenhatodik nap:
Mit gondolsz a mainstream zenéről?

Mainstream zene? Az meg mi?!

 UPDATE: rákerestem Google-ban, és hát szóval az eredmény meglepett, mert én valami tök másra számítottam

…

A művészetek minden ágának, így a zenének is vannak 

irányzatai, melyek az adott időszakban a legnépszerűbbek, 

a többség által leginkább elfogadottak. Ezeket a „fő 

áramlatokat” angol szóval mainstream-nek nevezzük. 

Közülük kerülnek ki a slágerek, melyek általában nem a 

legújabb trendet képviselik, hanem a már kialakult, széles 

közönségrétegre számíthatnak.

(Forrás: http://www.zenci.hu/szocikk/mainstream#ixzz3rgy0RwtV )

Szóval ma is okosabb lettem egy picit. Nem szeretem a tucat dolgokat. Már kicsiként sem szerettem. Meghallgatom, persze. Még rádiót is szívesen hallgatok, de a mostani rádiós kínálatból csak kevés az, amit a telefonomra is ráteszek, hogy többet hallgathassam.

Nem vagyok ellene, nem vetem meg, azt sem, aki ezeket hallgatja, bár lehet, hogy kissé tucatnak tartom az illetőt. 

Az alkotókat is meg lehet érteni, hogy biztosra mennek. Van egy biztos piacuk, aki tuti, hogy zabálni fogja a termékeiket. 

Bár úgy gondolom, hogy nem mindig maga az előadó határozza meg, hogy milyen stílusban akar játszani, mihez akar tartozni. Lehet olyan is, hogy a kiadója szabja meg, hogy "hé, haver, te nem ezt a stílust fogod képviselni, hiába akarod a keményebb zenét, a keményebb szövegeket, EZT fogod képviselni, és ezt fogod játszani, mert ezt eszik az emberek"

Nem tudom, mennyire nehéz egy új, engedékenyebb kiadót találni, de biztos megvan az oka, amiért ezek a zenekarok fejet hajtanak a "fönök" akarata előtt.... 

15. nap

Tizenötödik nap:
A kedvenc Tumblr-jeid.

Nem látogatom a TumblR-t. Igazán azt sem tudom, mi ennek az értelme, de ígérem, nyitottabb leszek felé kicsit. Majd máskor…

De!!! KINT VAGYUNK AZ EURÓPA BAJNOKSÁGON!!!!!!!!!!!!!!!! A többi nem érdekel!! wiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

14. nap

Tizennegyedik nap:
Mi a legkorábbi emléked?

A legkorábbi emlékem azt hiszem 2 éves koromból van, amikor is fejbe vert egy hinta, és mint egy zsák krumpli, úgy huppantam a kis popómra. Persze oltári zokogás lett a vége, és lehet, hogy egy kisebb agybaj is, aminek a környezetem issza meg a levét most :P

Habár ezt videóról láttam régebben, mégis korai emlék, mint ahogy az is, amikor a rendőrautó tetején mászkáltam, és a „ninóját” birizgáltam. 

Nem tudom, melyik volt hamarabb, de mind korai és szép emlékei az életemnek.

12. nap, avagy előrehoztuk péntek 13-at

Tizenkettedik nap:
Vezesd végig a nap minden mozzanatát.

Húú ez a mai nap egy őrült nap volt. Az elmúlt egy hetes nyomiságom után végre rendbe jöttem saját magammal, és ma szárnyalok.
Sokan- a környezetemben is- viszont nem. Úgy látszik, ők előre hozták péntek 13-át csütörtök 12-re.. Lássuk:

Reggel nagy nehezen felkeltem a 8.45-ös ébresztőmre, mosolyogva pattant ki a szemem. Az esti hajmosástól, és a kontyban való alvástól olyan szép hullámos lett a hajam, hogy az csak na :P

Elmentem 10-re tdk-ra, de semmi érdemi munka nem folyt megint… Előtte persze majdnem elbaszott egy cuki taxis… Épp az út közepén jártam, mikoris ő azt gondolta, hogy még befordul előttem. Jelzem, zebrán voltam, és már az úttesten, szóval nem.. nem én léptem ki elé, hanem ő kanyarodott be elém rendkívül udvarias módon. és meg neki állt fentebb: tipikus baromarcú…

Aztán fél 12-kor adták ki az első érdemi feladatomat, amiben vagy 6 komponenst kellett összemérni (hűű, micsoda megmérettetések), aztán meg a western blottos membránkákat kellett mosni. 10 percenként lötyit cserélni rajta 3x… Persze ezzel nincs baj, de étlen szomjan voltam, egytől óra, hát elkéredzkedtem, és rohantam a boltba. Előttem kettővel valami nővérke lehetett, olyan kis ráérősen szöszmötölt ott magának, az előttem lévő vett egy zsáknyi cuccot, mikor sorra kerültem volna, az elaó úgy döntött, hogy elmegy a kolléganőjéhez trécselni egyet.. Egy energiaitalt tudtam venni, azt is csak kutyafuttában ittam meg óra előtt 1 perccel. Befoglalták a szokásos helyünket is, de mindezek ellenére csak vigyorogtam megint mindenen…

Aztán végre eljött a hazamenet ideje. Az őrangyalaim annyit dolgoztak abban a 2 órában, mint máskor egy hónapban.

Elindultunk nyitott csomagtartóval, persze elvileg az egyik tagnak a cucca benne volt, ő meg még a megállóban várakozott…

Egy utastársunk ott hagyta a sálját, egy másik az iratait. Egy nő leesett a lépcsőn, a nagy ködben majdnem frontálisan ütköztünk, és az egyik kanyarnál majdnem letaroltunk egy kisautót. Ja, közben szerintem a busznak váltó problémái is voltak, de tény, hogy egyben, és időben hazaértünk. Meg akartam venni a következő bérletet, hát persze az is zárva volt…

Azért jó végre már biztonságban itthon lenni egy ilyen eseménydús nap után… ;)

11.nap

Tizenegyedik nap:
Válogass össze 10 olyan dalt, ami felráz inspirál, és állítsd az iPodod shuffle módra.

Ehhez a feladathoz segítségül kellett hívnom a playlistet a telefonomon, mert annyira nem jut eszembe 10 inspiráló zene most (nem is isnpiráló kéne, hanem ami felráz... na már mindegy) Lássuk, mik vannak itt:

1.   Hooligans- Szívből kell

2.   Kowalsky – Amilyen hülye vagy (mondjuk ez pont nincs rajta a telefonomon, a rádióban hallottam, és tényleg inspirál)

3.   Ákos- Igazán (ez sincs rajta a lejátszási listámon, viszont napok óta a fejemben van)

4.   Pitbull-J.Lo : We are one (focis dal.. mi kell még?)

5.   Punnany Massif – Élvezd

6.   Az Ultimate Chawoke- Harcos szív

7.   Hooligans- Küzdj az álmodért

8.   Kelly Clarkson- Stronger

9.   Hooligans- Harcra fel

10.      Aqua – Barbie girl (csakúgy)

10. nap

Tízedik nap:
Elevenítsd fel életed első szerelmét, és az első csókot.

Óvodás voltam, mikor életemben először eltalált ámor nyila. De nem nagyon tudok mit mesélni róla. Olyan reménytelennek indult, mint a későbbi összes, aztán a végén persze én futamodtam meg.

Na jó, ez nem is volt igazi szerelem J
Az első „igazi” cuki „szerelem” 11 éves koromban volt, amikor közös társaságban voltunk, ráadásul még felettünk is lakott. Nem mondta ki a másiknak egyikünk sem, h szerette a másikat, mégis állandóan együtt voltunk, ha csapatjátékokat játszottunk általában egy csapatban voltunk, vagy ha nem, akkor egymás célpontjai voltunk pl egy fogócskánál J Annyira szép időszak volt az. Hogy lett vége? Elköltöztek, és soha többet nem láttuk egymást. Meg azóta nem is beszéltünk :/

Első csók? Rémes volt. Nem voltam szerelmes abba a fiúba, akivel megesett, bár akkor azt hittem. Nagyon féltem tőle, és egy 10 perces erőgyűjtés kellett előtte… Aztán nem is volt jó érzés. Fiatal voltam, és bolond… J

9. nap

A mai nap témája nagyon hasonló az első nap témájához. A kérdés ugyanis:

Mit szeretnél, milyen legyen a jövőd?

Nem nagyon szoktam a jövőn gondolkodni, persze így hirtelen nem is ugrik be egyéb, mint egy idealizált világ, családdal, jó munkával, kielégítő szociális élettel, és fenntartható egzisztenciával.

Ha a szakmámon belül is egy elit helyre sikerülne elhelyezkednem, soha nem kellene sírnom amiatt, hogy esetleg valamit nem tudok megadni a hozzám közel állónak.
Biztosan nagy családi ebédeket szerveznék minden hétvégén az otthonomba, és megpróbálnám támogatni minden módon azokat, akiket szeretek. 

Hobbim a meccsre járás megmaradna, minden meccsen nyernénk, tele lennék olyan barátokkal, akiket a környezetem minden tagja elfogad, és jóban vannak.

Nem tudnék hibázni, minden klappolna.
Háziállatokat is nevelnék, lehetne németjuhász, meg egy teknős   (a teki sosem maradhat ki)
Minden éven nyaralni járnánk, bejárhatnám a legszebb helyeket az országban, néha egy lastminute külföldi út is beleférne... 
Ez az én kis idealizált világom.

Persze lehet, hogy meglesz a jó meló, jó fizetéssel, csak épp a karrier építés miatt más nem fog összejönni (bár nem hiszem, hogy annyira karrierista lennék. Az már előjött volna bennem.. Vagy legalábbis a vágy) 

Lehet, hogy a karrier sem fog összejönni, akkor viszont az egész elképzelésnek lőttek.

Most elgondolkodtam, hogy ez a túlzott tökéletesség mennyire jönne be nekem, mennyire keresném a bajt, az izgalmat.

Jelen fejjel nagyon is kalandvágyó vagyok, és ha minden klappol, akkor csinálok valamit, hogy "nehogymármindenstimmeljen"
Szerintem (remélem) ez a szeleburdi magatartásom legkésőbb 27 éves koromra megváltozik, és nem fogom folyamatosan a bajt keverni.

Ki tudja, ki fog akkor mellettem állni? Kinek leszek fontos, ki az, akinek a mostani életemből nincs helye a jövőben? Lesz-e egyáltalán mellettem valaki?

Nem szoktam tervezni, nem is vagyok a híve, mert drága Murphy bácsit ismerve úgyis keresztbe rak nekem. Lehet, hogy holnap elcsap egy kamion, és oda a csodás terveimnek, az idealizált álomvilágomnak.

Szóval inkább a jelenben élek. Megélem minden pillanatát, talán ezért is tudok annyira a dolgok, és érzelmek hatása alá kerülni.
Carpe diem! De csak módjával ;-)

8. nap

 8. nap

Elevenítsd fel azt a napot, amikor a legbüszkébb voltál életedben

Sokat gondolkodtam, hogy valójában mikor voltam a legbüszkébb magamra.

Aszerint élek már egy ideje, hogy mindenért, amit helyesen, vagy egyedül megcsinálok, megveregetem a saját vállamat, és megdicsérgetem magam, hogy „ez az lányom, jól csináltad, csak így tovább mindig!”

Fontos része az önbizalom viszzanyerő programomnak, és annak, hogy egy kicsit újra megbékéljek magammal. Amikor ezt rendszeresen alkalmazom, egész jóban vagyok magammal, azonban, ha ez elmarad, akkor észre veszem, hogy távolodok attól, aki vagyok, vagy lenni akarok.

Ahhoz ugyanis, hogy harmóniában éljek a világgal, először magamat kell megszeretnem, és magammal kell jóban lennem. Ehhez pedig fontos az, hogy dicsérjem magam, és önbizalmat adjak magamnak. Néha olyankor is kifejezetten hasznos, amikor nincs más a közelben, hogy megdicsérjen. Az is nagyon jól tud esni, ha csak én büszke vagyok magamra.

Ez most kicsit tudathasadásos szövegnek tűnhet, de ki kell próbálni. Ha mindenért megdicséred magad, amit úgy sikerült elvégezned, hogy megütötte a magad által szabott lécet, nagyon jól tud esni. Hát még ha az a léc az egekben is van...

Szóval emiatt elég sokszor vagyok büszke magamra, és általában mindig ugyanannyira.

Lehetnék legbüszkébb arra, hogy

·        * sikeresen leérettségiztem (értsd szín 5-ösre)

·        * volt olyan évem, amikor a gyógymatekosok közül csak én letten jeles év végén

·        * nem is kellett volna gyógymatekra járnom, mert felvettek volna emelt matekra is, csak az a fene jó szívem átadta a helyet egy másik lánynak, aki nagyon szeretett volna, de nem jött össze neki

·        * annyira tudom inspirálni magam, hogy olyan dolgokra is képes vagyok, amit nem is hinnék (bár mostanában kamatoztathatnám többet ezt a képességemet)

·        * felvettek az egyetemre, és viszonylag bökkenőmentesen haladok a kijelölt úton

·        * sikerült felszednem 5 kilót csakúgy…

·        * eltelik egy hét anélkül, hogy egy fél kilót is fogytam volna

·       *  élek

De ezek mégsem azok, amik a legbüszkébb érzést előhozzák belőlem (na, jó, talán a felvételi..).

A legbüszkébb akkor leszek, amikor kézhez kapom hőn áhított diplomámat.

Bár lehet, hogy a gyermeke(i)m szülése is vetekedni fog azzal az érzéssel, de az is maximum megosztott első hely lesz ;)

7.nap

Hetedik nap:
Írj a csillagjegyedről, és arról, szerinted mi jellemző a személyiségedre.

Óóó, hát ez a mai kihívás pofon egyszerű.

Február elején születtem, (igen: fagyos, de téli gyerek vagyok) így a csillagjegyem VÍZÖNTŐ.

Vízöntő vagyok annak minden előnyével, és hátrányával. 

akit érdekel egy részletes jellemzés, szerintem bármelyik asztrológiával foglalkozó honlapon megtalálja...

Egy rövidke jellemzést azért csak bemásolok, zárójelben pedig leírom, hogy igaz-e vagy sem rám az adott dolog. 

Korunk igazi nőtípusa (ohóó: hallod ezt?!): az emancipált, önmagát fel- és megszabadított asszony.(100%-ig igaz. Már az első mondat telitalálat)
Már megjelenésében is különbözik társaitól, érdekesen extravagánsan öltözik (mennyire számít ilyennek az, hogy Debrecenben Diósgyőr sálat hordok?). Ő az, aki először tesz tollas kalapot a fejére, aki szívesen visel valamennyi ujján mutatós gyűrűket, hord szokatlan karpereceket (na jó, ez nem igaz. Sosem voltam az a tollas kalapos, sok gyűrűs lány De az alapelv jó). Soha nem ízléstelen, inkább meghökkentő választásában, de talán ez neki megengedhető (mi az hogy?!). Elbűvölő, sudár, jó testfelépítésű, lába szép, hangja igen kellemes, szeme is szép (hát amúgy tényleg... Lehetne kicsit izmosabb a vádlim, de dolgozok rajta. A testalkatom hálistennek genetika, hangom: simogatóan rekedtes, és mélyebb, mint némelyik már mutált fiúcskának(általában) és a szemem is különleges. A jobb pupillám nagyobb, mint a bal egy malőrnek köszönhetően. DE ez csak még extrábbá tette az egészet). Mindig az élvonalban halad, egyaránt fogékony az újra, az eredetire pl. a divatban, a hajviselet tekintetében.(élvonal stimm, fogékonyság oké, de sosem volt extravagáns hajam. Egyáltalán mi számít annak? Stb. Jövőjét egy pillanatig sem téveszti szem elől, egész gondolkodásmódját ez a szemlélet irányítja (pipa). Bájos, kedves és jószívű, rendkívül barátságos, ám ennek ellenére független lény (magam sem fogalmazhattam volna szebben. Ennek minden előnyével, és hátrányával együtt tökéletes). Álmodozó természete különleges és sajátos légkört kölcsönöz személyiségének. (micsoda igazságok, kérem... Csak ámulok)

Nem szívesen ül tétlenül otthonában (alkalmanként azért jó lustulni ;) ), szüksége van rá, hogy munkájában kiélje magát, hogy hivatásában elérjen valamit.(Ez még a jövő zenéje, de talán pont ennek köszönhetem a kutató munka iránt érzett vágyamat?) Legtöbbször ez sikerül is neki, szívesen vállal olyan állást, amelyben közszerepet vállalhat, másokért állhat ki, tevékenysége sokak számára lehet hasznos és fontos. (oké, majd álláskeresésnél ezt szem előtt tartom ;) de talán a tanulmányaim jó úton haladnak egy ilyen munka felé...)
Érdekes izgalmas nő (néha azért vannak kivételek), aki általában annak is látszik, ami: önálló (na ez még nem :D ), eszes, bátor teremtés (ezek ellen viszont nincs kifogásom). Nem mutatja magát védtelennek, de nem is az (nagy pacsi. Mi Vízöntők úgy látszik született túlélők vagyunk..), bár szívesen választ olyan partnert, aki őt társadalmi karrierjében segítheti (öö ez mit jelent? :O ). Szereti a kalandokat, a változatosságot, vonzza a férfiakat és rendkívül élvezi hódításait, sikereit (igeeeeeen!!! Kaland pipa, változatosság? minden mennyiségben... Vonzás, hódítás? Nagy vita volt ezekből a minap. De tényleg élveztem. MMint nem a vitát :P ) .
Olykor tudatosan használja fel – céljai elérése érdekében – az erősebb nem képviselőit, hogy azután legyőzze őket (*gonosz kacaj, ártatlan szemek). A rá jellemző bőkezűséggel osztogatott tanácsait többnyire érdemes megfogadni, mivel nagyon helytállóak (az évek, meg a rutin.... És addig sem a sajátommal vagyok elfoglalva). Tud szórakozni is, és inkább a férfiak, semmint a nők társasága vonzza.(Ti követtek engem? A piás posztnál írtam. És szintén a minap volt egy vita arról, hogy inkább fiúkat viselem el könnyebben, mint a lányokat.) Ennek ellenére viszonylag későn megy férjhez (ójaj). Hűséges házastárs, csak ritkán lép félre (csak RITKÁN lép félre? Ezt most úgy értsem, hogy í Vízöntő Nők közül ritka az, aki félrelép, vagy minden Vízöntő Nő félrelép ritkán?!). Olykor ingerlékeny (igaz), kötekedő (olykor?! inkább általában :D) és költekező (na ez nem), általában azonban rokonszenves (^_^), szeretetreméltó (csak szeress), kellemes és hűséges társ (nem tudok ellenkezni).
Ha túlságosan erős partnert választ, nem biztos, hogy házassága tartós marad (papucsok, gyertek, lehet sorba állni), mert elképzeléseiből nemigen enged (tényleg egy makacs majom vagyok). Meglehetősen konok és nem befolyásolható (szóval makacs). Az engedékeny, simulékony asszony nem az ő szerepköre, ezt nem is vállalja. (éljen az emancipáció, vagymi...)
A szerelemben sohasem lángoló, nem veszíti el fejét, és nem fojtja el személyiségét (hááát ezzel tudnék vitatkozni...Csináltam már hülyeségeket "szerelemből". Ja meg már alá is rendeltem magam..). A józan ész korlátlan uralmát bizonyítja rendkívüli műveltsége is, amely nem csupán kellemessé és nagyvilágivá, de igen érdekes beszélgetőpartnerré is teszi (lehet csodálni is). Tele van ötlettel (igen), eredetiséggel (igen), ezért mellette az élet soha nem unalmas, egyhangú (azért kivételek itt is vannak). Vele a házasság nem lesz rendhagyó.(szerintem ezt elírtátok). Amelyik partner nem akarja visszafogni, uralma alá hajtani – nos az jó társat talál benne. (Hát erről Mátét kéne megkérdezni)
Otthonát kellemesen, bár a közízléstől eltérően rendezi be (=kupisan), s nagy szabadságot enged gyermekeinek is, hiszen ez felel meg leginkább nevelési elveinek (nem nyilatkozhatom, amíg nincsenek kölkök).
Olyan partner illik hozzá, aki elfogadja elveit (ezt tudtuk). Tiszteli eszét, talpraesettségét, függetlenség igényét (kiemelném a függetlenség igényemet!!). Rendkívül jó szerelmi partner, mert tele van fantáziával, s nem szégyelli kimutatni, hogy szereti és igényli a szerelmet (csak kicsit gátlásos). Jó társsal harmonikus és izgalmas lesz hosszú éveken át szexuális kapcsolata. (woaaaah)
Gyermekeit igen jól neveli, nagyfokú szabadságot biztosít számukra, megértéssel és szelídséggel övezi őket.(ezt nem tudom, de biztos így lesz) Otthonát kiválóan megszervezi, a Vízöntőnek senki sem hányhatja szemére, hogy nem jó feleség, vagy nem jó háziasszony (muhahahaha. Remélem azért ez is igaz lesz rám egyszer)

(FORRÁS: http://xn--vznt-vpa9c52b.xn--horoszkp-13a.info/vizonto-no-jellemzese )

Hát szóval ez csak egy jellemzés volt a sok közül, de amint látható, a lényeg benne van, és alig-alig téved. Ettől kicsit pontosabb jellemzést már csak az (ez itt a reklám helye) astronetes személyre szabott horoszkóp ad, ahol a születési dátum mellett a hely, és a pontos idő is számottevő. Ez alapján aszcendenst számol (ez nálam amúgy Kos, de nem tudom, hogy mennyire befolyásol), meg a bolygók állását is összeveti a csillagövi jegyekkel. (jaj, de okos vagyok így hajnalban)

Köszi, aki elolvasta: már nyitott könyv vagyok előttetek ;)

6. nap

Hatodik nap:
Írj 30 érdekes tényt magadról.

30 érdekes tény magamról? Nehéz lesz, és és sokat kellesz gondolkodni rajta, de lássuk:

1. Született lokálpatrióta vagyok. Tudom, hogy Miskolc nem éppen egy olyan város, ahová sokan szeretnének költözni, és megfelelő tervek, és előképzettség nélkül nagyon munkahely sincs (illetve van, de az olyan is), de én mégis nagyon szeretem ezt a koszfészket várost

2. Nem bizonyított szociális fóbiám van. Írtózom attól, hogy nagy-nagy tömegbe menjek, vagy produkáljam magam.

3. Néha mégis szeretek a középpontban lenni

4. Akit szeretek, azt nagyon-nagyon szeretem, aki viszont ártott nekem, vagy okot adott rá,  nagyon-nagyon tudom utálni.

5. Maximum ¾ órát vagyok képes egyhuzamban egy dologra figyelni.

6. Képes vagyok viszont egyszerre több dologra odafigyelni. Pl tanulás közben zenét hallgatni, sorozatnézés közben blogolni, mellette enni, és beszélgetni még 2 emberrek facebookon

7. Utálom a csípős kajákat. Nem csak, hogy utálom, de meg se bírom enni.

8. Fogalmam sincs, hogyan tudnék hízni. Eszek össze-vissza mindent, és akkor sem sikerül. Tudom, hogy vékony vagyok, de mégsem küzdök evési nehézségekkel.

9. Már leírtam, de nem élek semmilyen káros szenvedéllyel. Még az alkohollal sem.

10.        15 évig táncoltam, szinte minden műfajban megtalálható voltam.

11.        2 barátságom is a féltékenység miatt ment tönkre. Az egyik esetben én voltam a féltékeny, illetve az irigy, a másikban pedig a másik fél.

12.        Amikor elmegyünk korizni, mindig abban mérem a „menőséget”, hogy hányszor esek el. Értelemszerűen akkor vagyok a legmenőbb, ha nem esek el J

13.        Életem eddigi legboldogabb napja volt, amikor megtudtam, hogy felvettek az egyetemre. Második legboldogabb, amikor legyőzte a Diósgyőr a FTC-t hazai pályán harmincakárhány év után.

14.        Jelenlegi kapcsolatom az első komoly. Az előtte lévő leghosszabb kapcsolatom 9 NAPIG tartott.

15.        Most járok a tények felénél, de már kifogytam. Nem vagyok valami érdekes ember.

16.        Nagyon szeretek aludni

17.        Szeretem a színes dolgokat.

18.        Homofób vagyok, és büszke vagyok rá

19.        Szeretek énekelni, de csak akkor merek, ha egyedül vagyok, és senki nem hall J

20.        Van olyan együttes/zenekar, amelyiknek minden száma aktuális, vagy valaha aktuális volt az életemben.

21.        Szeretem az Éjjel-Nappal Budapestet, mert nekem kikapcsolja az agyam, és elvonja a figyelmemet. Hiába nézi le mindenki, nekem bejön.

22.        Minden éjjel álmodom, és a leghülyébbekre emlékszem is. Ritka, amikor nem emlékszem rá.

23.        Nehezen nyílok meg emberek előtt

24.        Ha megnyíltam, akkor viszont mindent elmondok.

25.        Még nem tudom, hogy mire fogom költeni az első hivatalos fizetésemet

26.        Ha már szakma: valamikor gimnazista koromban döntöttem el, hogy gyógyszerészeti egyetemre szeretnék járni. Hetedikben még utáltam a kémiát. Aztán jött egy tanárnő, aki inspirált, és neki köszönhető, hogy most itt vagyok

27.        Hatodikos korom óta írok naplót

28.        Volt egy tüdőműtétem nagyjából 5 évvel ezelőtt (2010.12.13.) Azóta nem bírok futni.

29.        Nagyjából a 4. esélyemet kapom az élettől, ennyiszer halhattam volna már meg, ha nem dolgozik non-stop az Őrangyalom

30.        Allergiateszt kimutatta, hogy 10/9 anyagra allergiás vagyok J

Húúú nehéz dolgom volt, míg összeszedtem mind a 30 tényt, de sikerült. Remélem, nem sikerült túl unalmasra, de hát kb ez vagyok én.

5. nap

     Ötödik nap:                   
Ha volt olyan idő, amikor véget akartál vetni az életednek, akkor nosza, őszintén írj róla.

Szégyenkezve leszek most őszinte, de elég sokszor eszembe jutott már ez a kellemetlen, és szánalmas gondolat. Megint csak azon a véleményen vagyok, így néhány évvel később, hogy nincs olyan gond, amire ez lenne az egyetlen megoldás.

Általában ilyen kis nyomi indokok miatt akartam beleugrani a Szinvába, de gyáva is voltam, meg nem is gondoltam komolyan. Az ok általában a szeretethiány volt. Amikor azt érzed, hogy senki sem szeret, és csak egy plüssmedvének sírhatod el a bánatod.

Aztán jöttek a gondolatok, hogy mi lesz a szeretteimmel, azokkal ,akiket én szeretnék, megszakadna a szívük, ha nem lennék többet. Mert szeretnek. Így az egész gondolatmenet megcáfolta önmagát. Szóval nem volt többé értelme ilyeneken agyalni.

Mindig sikerült felállni, és ma már, normális enyhébben pszichopataként eszembe sem jut ilyen. És nem is fog, akármi is történjen.

4. nap

Negyedik nap:
A vallásról alkotott nézeteid.

Elég nehéz téma nekem ez a vallásosság, mert habár katolikus iskolába jártam, nem sikerült annyira elmélyíteni bennem az egyházi szellemet. A hittan órák nem azt a célt érték el, amit hivatottak lettek volna, olyan időszak is volt az életemben, amikor a sorozatos kudarcok miatt eltávolodtam Istentől, és azáltal, hogy beleláttam, az egyháztól is.

Mára nagyjából jóban vagyok a Főnökkel, de mégsem Tőle függök, nem is járok minden héten templomba. Néha persze jól esik, mert megnyugvást találok ott, de csak, ha azt érzem, hogy ez a környezet kell a teljes megnyugváshoz.

Számomra elég egyoldalú ez a kapcsolat: ha nekem szükségem van Rá, akkor hívom - ha segít, megköszönöm.

Hinni viszont mindenkinek kell valamiben. Nekem a nehéz napokban az Angyalok adnak megnyugvást. Elvileg végül is „egy család”, de mégis külön kezelem őket. Őket kérem, ha segítség kell, az ő közbenjárásukat köszönöm meg elalvás előtti utolsó gondolataimban.

3.nap

3. nap

 A drogról kábítószerről és alkoholról alkotott nézeteid

Kényes téma elé nézünk ma, ugyanis elég sokakat megosztó dolgokról lesz szó, és hozzám is közel áll ez a kérdés mind szakmailag, mint erkölcsileg, mind tapasztalati faktorok alapján.

Kezdjük a drogokkal.

Fontos az elején tisztázni, hogy mit értünk drogok alatt. Elméletileg a drog nem más, mint a gyógyászatban is használt szárított növényrészek. Szerintem most nem erről lesz szó, vagyis nem erről kellene szólnia a mai bejegyzésnek, úgyhogy beszéljünk a kábítószerekről.

Tegnap már kifejtettem, hogy ilyen területen szeretnék később elhelyezkedni, ez az elsődleges célom. Vonzanak a borzalmak, és az ilyen szánalmas emberek, akik saját akaratukból nyúlnak a különféle szerekhez. Azért tartom fontosnak kihangsúlyozni, hogy saját akaratukból, mert ugye sokan hallottunk már a diszkós szerekről, amiket csak úgy belecsempészgetnek az emberek italába. Az ilyenektől meg kell védeni magunkat. Szokásos közhelyek következnek: soha ne hagyjuk őrizetlenül a poharunkat! Ha már ott hagytuk, inkább kérjünk újat! Vagy a legegyszerűbb, ha buliban a wc-ben iszol csapvizet. Totális prevenció.

Akik tényleg szabad akaratukból válnak szerhasználóvá, azok meg is érdemlik, hogy szenvedjenek. Nem tartok elképzelhetőnek olyan helyzetet, hogy normális, épeszű ember ilyen dolgokat csináljon. Fizikálisan, és mentálisan is leépülnek, megszűnnek a kapcsolataik, mert már semmi más nem érdekli őket, csak az, hogy hozzájussanak a kis/vagy éppen nagy adagocskájukhoz.

Vannak ezek a light-drogok (na, használom már én is ezt, mert hosszú leírni minden egyes alkalommal azt, hogy kábítószer). Kisebb a hozzászokás veszélye, és nem is annyira erősek a halások/mellékhatások, de mégsem menő dolog ilyenekkel élni szerintem. Sokan szeretnék, ha legalizálnák mondjuk a füvet, de miért jó az az embereknek, hogy 10 percig jól érzik magukat, utána a világukat sem tudják, majd 12 órára bealszanak, mint egy csecsemő? Mi ebben a poén? Arról nem is beszélve, hogy a light-szerek az első lépés a kemény drogok használata felé. Ha már egy kis fű nem hozza meg a kívánt hatást, vagy próbáljunk ki egyéb dolgokat, mert mi fasza gyerekek vagyunk- hozzáállást nézem, akkor igen is veszélyes, és utálatos dolog ez az egész. A kemény drogoktól meg megint egy lépés az ismeretlen, szintetikus szerek szintje, ami – pont az ismeretlensége miatt- kezelhetetlen/ vagy későn észrevehető tüneteket okoz, és egy laza akut vérzékenység miatt volt beteg, nincs beteg. Volt drogos, nincs drogos.

Én mindenkit óva intek attól, hogy erre az útra térjen. Még egyszer mondom, nincs az a probléma, amit ne lehetne máshogy megoldani, aki meg kalandra vágyik, rúgjon be. Majdnem ugyanazt az eufóriát, és gátlásoldódást tapasztalja, csak kissé veszéltelenebb formában.

Na és akkor az alkohol. Másik kedvenc témám.

Személy szerint nem iszom alkoholt. Még ha tukmálnak, akkor sem. Egy-egy társaságban már én érzem magam szarul, h nem iszok. Pedig amúgy józan fejjel olyan viccesek a részeg emberek (: Azt gondolom, hogy addig nincs baj, amíg valaki tudja, hogy hol a határ. Persze, egyszer-kétszer be lehet rúgni, mint állat, de nem egészséges, ha minden szombat este arról szól, hogy csatt részegen vonaglunk valami diszkóban, vagy fetrengünk egy árokban.

Az alkoholizmus sajnos elég nagy probléma nálunk, és a statisztikák alapján elég előkelő helyen is állunk, ami ezt illeti.

Szerintem nem normális, hogy 12-14 éves kölykök alkoholizáljanak. Ebben az időben én szombat esténként elkértem magam otthonról, és ha nem voltam időre otthon, olyan pofon várt, mint hat másik. Eszembe nem jutott, hogy berúgjak, vagy akár ki is próbáljam. (Mondjuk fontos szempont, hogy én valami végtelenül jó gyerek voltam ebben a korban. Legfőbb időtöltésem a napló írás, és az álmodozás volt). Ebben látom a szülők felelősségét, mert ha „xy-t elengedi az anyja egész éjszakára, akkor engem miért nem?!” Én elmondom, hogy 20 évesen is megvolt, hogy éjfélre legyek otthon, mert ha nem, csukott ajtó várt. Másnap meg egy hatalmas csetepaté.

Na ja, szóval vissza a fő témához: alkohol. Családokat, életeket tesz tönkre az alkoholfüggőség. Megint csak problémák (helytelen) kezelésére alkalmazva. Alkoholos állapotban az emberek olyanokat is megtesznek, amit amúgy nem tennének, ezzel beletiporva a másik lelkébe, vagy épp saját megbánására. Sosem értettem, mi abban a jó, ha valaki nem emlékszik, hogy mit csinált előző este, és miért nem lehet csak simán jól érezni magunkat. Miért kell hányásig, meg rosszul létig inni egy-egy buli alkalmával? Érdekes: magamat elég gátlásos embernek tartom, de ha úgy hozza a sors, hogy elmegyek egy buliba, pont annyi idő alatt oldódok fel pia nélkül, mint az, aki iszik.

Hát..Ez a bejegyzés kicsit hosszúra sikerült, és sikeresen fel is idegesítettem magam egyes részeknél, de legalább őszinte voltam (megint).

Holnap jövök a negyedik nap témájával!