Mintha már lett volna ilyen. Tavasszal (tudom,hogy most ősz van,lassan tél, de a hangulat engedi magát tavaszinak nevezni), egy padon ülve, a kórház belterületén gondolataimat papírra (most telefonon keresztül blog bejegyzésre) vetni.
20-a van. Eddig tudatosan nem jelentkeztem, valami átütő sztoriról akartam beszámolni. Hát ez most elmarad. Utolsó bejegyzésem 10.31-én keletkezett, amikoris rám jött egy őszinteségi roham. Másnap kikerült ide, majd 4-én ő is megkapta a blog elérhetőségét, 5-én látta is. Nem mondom,nagyon izgultam,hogy mi lesz,mit fog szólni.. Bíztam benne,hogy örömmel tölti majd el, de beleélni nem tudtam magam,hiszen annyi pofára esés volt már,nem akartam a nehéz munkával felépített dolgot egy marhaság miatt lerombolni. A kívánt hatás azonban elmaradt. Néhányan érdeklődtek nálam,hogy:" na?! Milyen reakció volt? Néztem a fb profilod,de még mindig egyedülálló vagy, mi történt?" és ha erre azt mondtam,hogy "semmi" csöppet sem hazudtam. Tényleg nem történt semmi. Azért egy hét után már nagyon izgatott,hogy elolvasta-e, vagy mivan..rákérdeztem. Egy "érdekes" jelzőt kaptam mindössze.
Itt gondolkodtam el először,hogy érdemes-e folytatni ezt a történetet.
Végül most hétfőn arra jutottam/jutottunk,hogy nem biztos,hogy ez jó így. Én nyitott lapokkal játszottam,többet már tényleg nem tehettem az ügy sikeréért. Még tovább várni? Az nem az én műfajom. A blog fb oldalán napról-napra feljegyeztem az adott állapotokat.már tarthatatlan volt néha,amit éreztem. Nem éreztem jól magam.nem tetszett a kialakult helyzet..
Más téma: vasárnap voltam egy meglepi szülinapon :-) Vicente Arze hazajött. A napokban lesz szülinapja,ezért a lányokkal (megint a női szurkolói klub :-) ) megünnepeltük. Teljesen jófejek,hogy meghívtak. Annyira hálás vagyok nekik. Arze egy rendkívül értékes ember. Őszinte volt az öröme,amikor meglátott minket.tényleg meglepődött.
És persze annak is kijár a tisztelet,aki kitalálta/megszervezte ezt az egészet :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése