Álmomban sem gondoltam volna , hogy még mindig képesek így átrendeződni a dolgok... Aki egyszer fontos volt, már nem az többé, és olyan fog a legközelebb állni hozzád, akiről soha nem is gondoltad volna.
Fura dolog ez a sors.
Egyrészt soha nem gondoltam volna, hogy Zita ilyen jó barátom lehet. Nem csak a köztünk lévő korkülönbség miatt, de amikor megismertem, lehetetlennek gondoltam, hogy valami közös van bennünk. Aztán jött egy különös fordulat, lassan egy éve már, és minden egy varázsütésre megváltozott.
Elkezdtünk bízni egymásban, és kialakult egy (szerintem) mély kötelék. Jövőre már egy egyetemre is fogunk járni, és még tovább fejlődhet a barátságunk.
Azt sem gondoltam volna, hogy egy olyannal, kivel már 4. éve lakok együtt, ilyen Pálfordulat következik be az életünkben. Valahogy eltávolodtunk egymástól. Van tippem, hogy miért, de ezt inkább megtartom magamnak...
A másik lányt sokkal közelebbinek érzem jelenleg magamhoz, bár még az is kiderül, hogy abból mi lesz. Múlt héten találkoztunk egyszer, és igazán jól éreztem magam vele. Kíváncsi lennék, hogy vajon ő is... Meg, hogy lesz e folytatása
folytatása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése