2013. március 12., kedd

Ennyit érsz

nocsak nocsak. milyen meglepő. újabb sztori, újabb találkozás végződött válással. még hozzá eléggé csúfos válással. az 'úriember' annyira nem volt képes, hogy nyíltan odaálljon, és a szemembe mondja, hogy nem érdeklem.egyáltalán. eléggé gerinctelen módja ez egy búcsúnak, de ilyenben még úgysem volt részem... pedig mennyien mondták, h bele se vágjak, mert fájdalmas vége lesz... és basszus..megint igazuk lett.. unom már amúgy, hogy néha így elvakulok, és se hall, se lát módjára vágok bele a hülyeségekbe.. persze ilyenkor sokan eltávolodnak az ember mellől, de az igaziak kitartanak.. hát ez a sztori ha másra nem is, ennyire jó volt, hogy kiderült ki az igazi, és ki a hamis.
jelentem azonban: egy héttel a dolog lezárása után: ISMÉT RAGYOGOK. SZEBBEN, MINT VALAHA. MEGINT BOLDOG VAGYOK, és/mert nem töröm a fejem a hülyeségein.. hatalmas fellélegzés. ismét SZABADNAK érzem magam..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése